Terítéken a sportfogadás – egy újabb nemzeti sport?

2011. július 20.

A minap lehettünk tanúi széles médianyilvánosság előtt annak, ahogyan három magyar futballistát és négy játékvezetőt őrizetbe vettek százmilliós fogadási csalás vádjával. Nem ez volt az első ilyen eset a hazai foci világából – de szinte hetente hallunk ilyen híreket a világ számos részéről más sportágakkal kapcsolatban is. A mozgatórugó, mint oly sokszor, a pénz. Százmilliók, sokszor milliárdok röpködnek, mint kenőpénz vagy lehetséges nyeremény.

De a sportfogadásban nem csak bundával lehet pénzt keresni. Mára az online fogadás, legalábbis annak közvetlen lehetősége, szinte mindennapjaink részévé vált. Mindezt úgy tette, hogy ez idő alatt az állam számára a liberalizáció hiánya miatt papíron láthatatlan maradt. Pedig amikor egy hamburgeradó évi 20 milliárd forintos várható bevételére egy falat kenyérként van szüksége a költségvetésnek, akkor nem lehet elmenni az online szerencsejátékban rejlő 10-15 milliárd forintos potenciál mellett sem.

Hogy miről is van konkrétan szó? A játszani vágyók hazánkban számos, akár magyar nyelvű kezelőfelülettel rendelkező oldalon tehetik próbára szerencséjüket. Mármint a gyakorlatban. De nem a jogszabályok szerint! Jelenleg ugyanis hazánkban online szerencsejáték szervezésre kizárólag a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik engedéllyel, így azon játékszervezők, amelyek hirdetéseivel nap mint nap találkozhatunk, mind a játékszervezést, mind a reklámozást a magyar jogszabályokba ütközően végzik. Ráadásul nem tisztázott a szerencsejátékot űzők jogi, adózási helyzete sem.

Mind a piac, mind a józan ész tehát azt diktálja, hogy az online szerencsejáték mielőbb „kifehéredjen” és szabályozott piaccá válhasson Magyarországon is. Nem meglepő, hogy a terület hosszú hónapok óta terítéken van a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalán, de korántsem mindegy, végül hogyan liberalizálják a piacot. Ebben a folyamatban ugyan számos európai ország előttünk jár, és ezt megfelelően az előnyünkre is fordíthatjuk, ha okulunk a tanulságokkal teli tapasztalatokból. Egy jó szabályozás ugyanis a jelenlegi „szürke” piac nagy részét képes lehet lefedni, azonban egy túlzóan restriktív, túl magas adóterhet kirovó rendszer pont az ellenkező célt érheti el, hogy a szabályozás ellenére a piacnak csak töredékét lesz képes bevonni a fehér gazdaságba.

Spanyol minta

Franciaország már 2010-ben megnyitotta az online szerencsejáték piacot, azonban egy év sem kellett ahhoz, hogy elismerjék, a rendszer megbukott. A sikertelenség oka elsősorban a teljes forgalom, azaz a megtett tétek alapján megállapított 8,8 százalékos játékadóban keresendő. Könnyen belátható, hogy egy olyan iparágban, ahol a forgalomból fennmaradó nyereség, azaz a tiszta játékbevétel aránya 8-10 százalék körülire tehető, nem lehet működőképes egy ilyen magas adóteher. Óvatosságra intő példa az is, hogy a németek által nemrég még elfogadni tervezett szabályozás egy felmérés szerint a piac alig 7-8 százalékát vonzotta volna be a fehér gazdaságba. Ez a silány eredmény megint csak a rendkívül magas, forgalomra vetített 16,67 százalékos adótehernek és a kiadni tervezett engedélyek korlátozott számának tudható be.

Jó példával járnak elöl ugyanakkor a spanyolok. Itt a szabályozás az online szerencsejátékok teljes garmadáját lehetővé teszi, sőt az Európai Gazdasági Térségben engedéllyel rendelkező társaságok tevékenységét engedélyeztetni sem kell. Majd minden játéktípus vonatkozásában 25 százalékos tiszta játékbevételre vetített játékadót vetnek ki, amely úgy tűnik, a játékszervezők részéről is elfogadható lehet.

Jól jönne a magyar adóbevétel

A magyar online szerencsejátékok piaca a becslések alapján jelenleg elérheti akár a 100 milliárd forint körüli összeget is. A piac legnagyobb szegmensét – körülbelül felét – teheti ki a sportfogadás, így vélhetően mind a piaci szereplők, mind a szabályozás célkeresztjében is ez áll majd. Annak megítélését, hogy Magyarországnak mennyi adóbevétele származhat a piac megnyitásából, nagyban nehezíti, hogy nem tudni, mely játékok liberalizációja valósulhat meg és hogyan változnak a játékadó, illetve a személyi jövedelemadó szabályai. Nehezítheti a kérdést az is, hogy a tétek milyen arányát lesz képes a szabályozás kifehéríteni.

Amennyiben csak az online sportfogadás kap zöld lámpát, úgy az ebből származó játékadó bevétel – az említett piacméretet, a jelenlegi adóterhet és egy 10 százalék körüli tiszta játékbevételt feltételezve – 1 milliárd forint körül lehet évente. Ha megnyílik az út az online kártyajátékok és kaszinó játékok előtt is, a játékadó további 1-2 milliárd forinttal bővülhet. A személyi jövedelemadóból származó bevétel ugyanakkor – ha minden fogadástípusra bevezetésre kerül – akár 6-8 milliárd forint között is alakulhat. Pontos tervekről még itt sem lehet tudni, de az adó tárgyi hatályának esetleges kiszélesítése szintén további milliárdokat hozhat az államkasszának.

Összességében tehát egy jól liberalizált piac évi 10-15 milliárd forint körüli többletbevételt is jelenthet a büdzsének, akár már 2012-ben. Bármilyen irányba is történik azonban elmozdulás a magyar szabályozás területén, a játékosok védelme és az adóbevételek biztosítása mellett gondot kell fordítani arra, hogy egy, a játékszervezőket a legális piacra beszippantó, vonzó jogszabályi környezet kerüljön kialakításra. Mint azt a nemzetközi gyakorlat is jól példázza, csak így lehet sikeres a liberalizáció.

Kovarik Márton
A szerző a PwC menedzsere