Globális gazdasági kilátások
2007 január 25.
A cégvezetők eddig nem tapasztalt optimizmussal tekintenek a jövőbe: a következő 12 hónapban közel kétszer annyian várnak árbevétel-növekedést, mint öt évvel ezelőtt - derül ki a PricewaterhouseCoopers 10. éves Globális Vezérigazgatói Felméréséből, melyet a tegnap mutattak be a davosi Világgazdasági Fórumon.
Az 50 országban megkérdezett közel 1100 cégvezető több mint 90%-a nyilatkozott optimistán az előttük álló évről, a következő három évben pedig már 93%-uk vár árbevétel-növekedést. A bővülés hátterében a válaszadók szerint a javuló piacra lépési lehetőségek és a fúziók és felvásárlások terén tapasztalható növekedés áll.
„A vállalati vezetők – cégük méretétől függetlenül – világszerte egyre optimistábbak növekedési esélyeiket, valamint a globalizáció által nyújtott új piaci lehetőségeket illetően” - mondta Samuel A. DiPiazza, a PricewaterhouseCoopers globális vezérigazgatója. „Amennyiben a cégvezetők hosszú távon a lehető legtöbbet szeretnének profitálni a globális lehetőségekből, szembe kell nézniük a különböző kultúrákban való munkavégzés, az egyre szélesebb körű erőforrások hatékony felhasználására vonatkozó kényszer, illetve az erősödő verseny okozta kockázatokkal is.”
Földrajzi értelemben a vezetők további növekedést várnak az elmúlt időszak legdinamikusabb régióitól (Brazília, Oroszország, India és Kína), de a fejlődő és fejlett országoktól is. Az említett négy ország mellett Mexikó, Indonézia, Vietnám, Korea és Törökország rendelkezik a legnagyobb növekedési potenciállal.
Bár a vezetők közel háromnegyede egyetért abban, hogy a globalizáció a fejlett és a fejlődő országok számára is új lehetőségeket jelent, a legfontosabb növekedési tényezőként a hagyományos piacokon - egy már meglévő termékkel - történő megjelenést említik a legtöbben (23%), az új piacokra való betörés előtt (21%).
A bővülés finanszírozását illetően meglehetősen óvatosak a vezetők: közel 80%-uk a saját finanszírozást preferálja, kevesebb mint 20%-uk vonná be az értékpapír piacokat. A magántőke, illetve a kockázati tőke bevonásának lehetőségét csak 10%-uk említette.
A növekedés korlátai
Meghatározó optimizmusuk ellenére a vezetők a potenciális veszélyekkel is tisztában vannak. A válaszadók 73%-a szerint a legnagyobb problémát továbbra is a túlszabályozottság jelenti (a tavalyi adat 64% volt). Az ázsiai-csendes-óceáni térségben főként a szükséges szakértelem hiánya okoz gondot (88%).
A nem üzleti jellegű kockázat (pl. terrorizmus, olaj- és egyéb nyersanyaghiány, politikai instabilitás, globális éghajlati változás) a megkérdezettek többsége szerint nem veszélyezteti vállalatukat, a vezetők közel fele nem különít el erőforrásokat ezek megelőzésére. Ennek ellenére a globális felmelegedés okozta problémák egyre inkább előtérbe kerülnek (a válaszadók 40%-a említette). A globális éghajlatváltozás megítélésében a két véglet a csendes-óceáni térség (58%) és az észak-amerikai régió (18%).
Az ázsiai-csendes-óceáni térség vezetői összességében kevésbé optimisták a jövőt illetően: 83%-uk a túlszabályozottságot, míg 80%-uk az alacsony költségekkel dolgozó versenytársakat említi a legfőbb problémaforrásnak. Emellett azonban e térség vezetői jobban felkészülnek a várható nehézségekre és az átlagnál több erőforrást biztosítanak e problémák megoldására.
A globális egyensúly fenntartása
A vállalati növekedés elősegítése érdekében a megkérdezett vezetők mintegy fele tervez határon átnyúló (többnyire egy szomszédos országban) vállalati fúziót vagy felvásárlást az elkövetkező egy évben. A fúziók és felvásárlások piaca a nyugat-európai régióban a legdinamikusabb.
A határon átnyúló tranzakciók célja a vezetők közel kétharmada szerint az új piacok és vásárlók megszerzése. Ezzel együtt a megkérdezettek tisztában vannak a külföldi tranzakciók kockázatával is. A kulturális konfliktusok, az eltérő szabályozási rendszer, valamint a nem várt extra kiadások a legtöbb vezető szerint visszatartó erőt jelentenek.
Általánosságban elmondható, hogy az észak-amerikai vezetők az átlagosnál több problémával számolnak a felvásárlásokkal és fúziókkal kapcsolatban, a legnagyobb nehézségként pedig a kulturális problémákat említik (58%). A közép-kelet-európai vezetők többsége pedig az átlagosnál nagyobb hangsúllyal említi a politikai érdekkülönbségeket, mint a tranzakciókat hátráltató tényezőt.
A globalizáció kultúrára gyakorolt hatását a vezetők többsége pozitívan értékeli, főként Észak-Amerikában és Közép-Kelet-Európában.
„A holnap globális nyertesei azon vállalatok lesznek, amelyek képesek a helyi szemléletüket valódi globális szemléletté alakítani és megtanulnak alkalmazkodni egy rendkívül gyorsan változó globális gazdasági helyzethez” – hangsúlyozta Samuel A. DiPiazza, a PricewaterhouseCoopers globális vezérigazgatója.
Módszertan
A 10. Éves Globális Vezetői Felmérés összeállítása során a PricewaterhouseCoopers szakértői 1084 interjút készítettek a világ 50 országában. Az interjúk többsége telefonon zajlott 2006 utolsó negyedévében.
Nyugat-Európában 428, Közép-Kelet-Európában 83, az ázsiai-csendes-óceáni térségben 278, Latin-Amerikában (Mexikóval együtt) 139, Észak-Amerikában 131 (ebből Kanadában 30), a Közel-Keleten és Afrikában pedig 25 interjú készült. Magyarországon 12 felsővezetővel készült interjú.
VÉGE
A PricewaterhouseCoopers (www.pwc.com/hu) iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint 142 000 szakértője a világ 149 országban – új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében – egyesíti tudását és tapasztalatát.
A PricewaterhouseCoopers elnevezés a világszintű PricewaterhouseCoopers szervezet tagvállalataira utal.
