Öregedő társadalom, individualizmus, migráció – Globális kihívásokkal néznek szembe a jövő városai

Budapest, 2006. január 19.

Előrejelzések szerint 2030-ra a világ népességének 60%-a városokban fog lakni. A városokra, a jövő társadalmának hajtómotorjaira földrajzi elhelyezkedésükből, gazdasági és kulturális jellemzőikből adódó különbségeik ellenére ugyanazok a globális trendek hatnak. A PricewaterhouseCoopers legújabb tanulmányában ezeket a trendeket vette számba és beszámol arról is, hogy melyek azok a kritikus pontok, amelyekkel mindenképpen számolni kell a városfejlesztési stratégia kialakítása során.

Globalizáció, „felgyorsult élet”, individualizmus, összeolvadás, öregedő társadalom, városiasodás, migráció, hi-tech, hi-touch – tömören ezekkel a címszavakkal összegezhető a „Jövő városai – globális verseny, helyi vezetés” címet viselő legújabb PricewaterhouseCoopers tanulmány. Az egy éves kutatás során a PwC szakemberei világszerte 44 nagyváros – köztük Madrid, Frankfurt, Göteborg, Toronto, Sao Paulo, Johannesburg és Yokohama – vezetőit a legnagyobb kihívásokról, illetve az azokra válaszként kidolgozott városfejlesztési stratégiák irányairól kérdezték.

A legnagyobb kihívásokat jelentő trendek:

• Globalizáció / glokalizáció – a multinacionális vállalatok helyi versenyfeltételek mellett működnek. A globális gazdaság integrálódásával kialakult egy közös globális-lokális szemléletmód: a glokalizáció. Egy multinacionális vállalat ki- vagy betelepülése az élet számos területét érinti az adott régióban.
• Felgyorsulás– az információs és kommunikációs technológiák rohamos fejlődésével az élet minden területén robbanásszerű a fejlődés.
• Individualizmus – egyre fontosabbá váló társadalmi trend, amely a város és a lakók közötti viszonyt is meghatározza.
• Összeolvadás – az élet számos területén megfigyelhető: munka és szabadidő, kultúra és értékek, köz- és magánszféra (PPP), stb.
• Demográfiai jellemzők – az öregedő népesség hatása az egész világon érezhető lesz.
• Városiasodás – a nagyméretű városok szerepe egyre nagyobb az érintett régiók vagy akár országok gazdasági fejlődésében.
• Migráció – a népesség mozgása nagy kihívást jelent a társadalmi kohézió, az integráció és a foglalkoztatás területén.
• Hi-tech – a technológiai újítások a fejlődés motorjának számítanak.
• Hi-touch – a technológiai fejlesztések mellett egyre fontosabbá válnak az emberi tényezők is (érzelmek, design stb.)

„Az előre jelzett városi népességrobbanás miatt a városfejlesztés fordulópontjához érkezett. Az általunk feltárt globális trendeket – melyek új lehetőségeket és veszélyeket is hordoznak magukban – egy város vezetői sem hagyhatják figyelmen kívül, hiszen azok társadalmi és üzleti életünk minden területét érintik” – hangsúlyozta Jan Sturesson, a PricewaterhouseCoopers partnere.

• Társadalmi és intellektuális tőke – az egyre élesedő nemzetközi versenyben a városoknak elsősorban képzett munkaerőre van szükségük.
• Demokratikusság – a városvezetésnek megfelelő szintű, nyílt kommunikációt kell kialakítania a polgárokkal.
• Kultúra és szabadidő – kiemelkedő a városmarketing és „város márka” (city brand) szerepe (pl.: a barcelonai olimpiai játékok globális tekintetben is hosszú időre a városra irányították a figyelmet)
• Környezeti tőke – a városoknak tiszta, zöld és biztonságos környezetet kell biztosítaniuk. Oslo önkormányzati terve például a „kék-zöld” elv mentén készült, kihangsúlyozva a várost körülvevő fjordok és erdővel borított területek egyenrangú jelentőségét.
• Technikai tőke – a technológiának képesnek kell lennie a polgárok változó szükségleteinek támogatására. Ez magában foglalja az alapszükségletek, mint közlekedés, víz- és energiaellátás, illetve szélessávú kommunikáció és elektronikus hálózatok működésének biztosítását.
• Pénzügyi tőke – a csökkenő árbevételek kikényszerítik a kreatív és rugalmas pénzügyi stratégiák alkalmazását, valamint a magánszektor egyre intenzívebb bevonását a különböző fejlesztési projektekbe.
• Krízishelyzetek – a katasztrófák, a terrorizmus és a járványok elleni védelem is meghatározó elem volt az utóbbi időszak stratégiai terveinek kialakításakor. Kirívó esetekben egy város problémája akár az egész ország pénzügyi teljesítményét is komolyan befolyásolta. (Kanada gazdasági fejlődését például 1%-kal vetette vissza a Toronto-ban kitört SARS-járvány.)

„A helyes stratégia lényege az elmozdulás az intelligens városszemlélet felé, amely szem előtt tartja a városok jövőbeli szükségleteit. A felsorolt elemek megfelelő kezeléséhez nyitott, irányító jellegű, ugyanakkor értékalapú, felelősségteljes vezetési stílusra van szükség” – összegezte a tanulmány eredményeit Jan Sturesson, a PwC partnere.