Budapest, 2007. november 7.
Homályba vesző milliók
Az elmúlt két év során a hazai vállalatok közel kétharmada (62%-a) vált súlyos gazdasági bűncselekmény áldozatává – áll a PricewaterhouseCoopers legfrissebb tanulmányában. A pórul járt vállalatok száma két év alatt drasztikusan, két és félszeresére nőtt és ezzel jócskán megelőzzük a közép-kelet európai (50%), valamint a világátlagot (43%) is.
A PricewaterhouseCoopers által kétévente készített „Globális Gazdasági Bűnözés” felmérés az egyik legteljesebb összefoglalója a gazdasági bűnözés természetének és hatásainak. A PwC szakértői 40 ország több mint 5400 vállalatának – köztük 77 magyarországi piacvezető vállalat – felsővezetőit interjúvolták meg. Az eredmények számos meglepetéssel és tanulsággal szolgálnak.
Cégenként átlagosan kilenc bűncselekmény – leggyakoribb a lopás
A magyar válaszadók ellen átlagosan 8,9 alkalommal követtek el gazdasági bűncselekményt a vizsgált időszakban. A leggyakoribb visszaélésfajták a lopás és hűtlen kezelés (a vállalatok 48%-ánál), valamint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények (26%), illetve a korrupció és megvesztegetés (17%) voltak. Magyarországon a lopás illetve hűtlen kezelés előfordulása jóval meghaladta a közép-kelet európai (33%) és a globális átlagot (30%).
Ennek oka valószínűleg az, hogy a magyarországi felmérésben résztvevők között 12%-ban voltak kiskereskedelmi vállalatok, ez az arány pedig sokkal magasabb, mint a közép-kelet európai átlag (5,4%) illetve a globális átlag (5,9%). A kiskereskedelmi ágazat, ahol nagy mennyiségű, sokszor nagy értékű és könnyen mozdítható áru forog, jellegénél fogva a többi ágazatnál jobban vonzza a lopás és hűtlen kezelés elkövetőit.
Számszerűsíthető veszteségek
A visszaélések igen sokba kerülnek a magyar vállalatoknak. Az elmúlt két év során a hazai cégeknek közel 4 milliárd Ft veszteséget okoztak a gazdasági bűncselekmények - ebből mintegy 1,5 milliárd Ft lopás ill. hűtlen kezelés, 1,4 milliárd Ft korrupció és megvesztegetés, továbbá 185 millió Ft szellemi tulajdonhoz kapcsolódó visszaélés.
„A vizsgált időszakban a cégek gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó vesztesége átlagosan 62 millió Ft volt.”
A vizsgált magyar vállalatok gazdasági bűnügyekkel kapcsolatos egyéb költségei az elmúlt két évben több mint 833 millió Ft-ot tettek ki (pl. ügyvédi / felderítési költségek). Mindezen túl nem szabad megfeledkeznünk a vállalatok ún. „járulékos veszteségeiről” sem, amelyek nehezen számszerűsíthetők, de komoly károkat okoznak a vállalatoknak. Ilyenek például a márkanevet és a részvényárfolyamot ért károk, a vásárlói / befektetői bizalom és az üzleti kapcsolatok megromlása, a dolgozói morál hanyatlása, a menedzsment idejének felesleges lekötése. (A hazai válaszadók 67%-a számolt be járulékos veszteségekről.)
Homályba vesző milliók
A hazai vállalatoknak alig-alig sikerül a bűncselekményekből származó veszteségeiket visszanyerni: a vállalatok 65%-a számolt be arról, hogy az őket ért legsúlyosabb bűncselekmények esetében a kárból egyáltalán semmi nem térült meg (ami magasabb az 58%-os globális átlagnál). A biztosítás továbbra is csekély szerepet játszik a gazdasági bűncselekményekből keletkező veszteségek megtérülésében - a magyar válaszadók biztosítása alapján az eltulajdonított összegből átlagosan csupán 13%-ot sikerült visszaszerezni.
Fehér gallérosok „sportja”
Magyarországon a legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetője férfi (90%), jellemzően 31 és 50 év közötti (80%). A visszaélések elkövetőinek 64%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A bűncselekmények 27%-át felsővezetők, 20%-át pedig középvezetők követték el.
„A menedzserek jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül estek kísértésbe.”
Természetesen az ilyen elkövetőknek lehetőségük van, hogy hivatali jogkörüket kihasználva megkerüljék a visszaélések feltárására rendszeresített kontrollokat. A legsúlyosabb visszaélések elkövetőinek több mint egyharmada (34%) az érintett intézményben dolgozott. Az összes – súlyos és kevésbé súlyos – cselekmény több mint 90%-ában külső elkövető is részt vett, ami a belső és a vállalaton kívüli elkövetők közötti gyakori összejátszásra utal.
A gazdasági bűncselekmények alakulása a jövőben: Súlyos és nehezen kezelhető probléma
A világon a gazdasági bűncselekmények száma az évtized során nem csökkent jelentősen; a vállalatok ennek ellenére bíznak benne, hogy az általuk bevezetett kontrollok a jövőben gátat vetnek a visszaéléseknek.
Ugyanez jellemző hazánkra is, ahol a vállalatok 82%-a valószínűtlennek tartja, hogy az elkövetkező két évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik, annak ellenére, hogy a szervezetek közel kétharmadánál az elmúlt két esztendőben már előfordult ilyen eset. Mindez túlzott önbizalomra utal, különösen, ha azt figyelembe vesszük, hogy a csalások nagy részére véletlenül derült fény…
VÉGE
Megjegyzések a szerkesztőknek
Módszertan
A PricewaterhouseCoopers szakértői 40 ország több mint 5400 vállalatának – köztük 77 magyarországi piacvezető vállalat – felsővezetőit interjúvolták meg. A válaszok szigorúan bizalmas kezelése érdekében a felmérést a PwC megbízásából a nemzetközileg elismert piac- és társadalomkutató intézet, a TNS Emnid végezte. Az adatok elemzésében Dr. Kai Bussmann, a Halle-Wittenberg-i Martin-Luther Egyetem Kriminológia és Büntetőjog Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, valamint a Martin-Luther Egyetem független Gazdasági Bűncselekmények Kutatóközpontja is részt vett.
A PricewaterhouseCoopers iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint 146 000 szakértője a világ 150 országban – új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében – egyesíti tudását és tapasztalatát.
A PricewaterhouseCoopers elnevezés a világszintű PricewaterhouseCoopers szervezet tagvállalataira utal.
©2007 PricewaterhouseCoopers. Minden jog fenntartva.
