Robbanhat a befektetési alapok piaca
Budapest, 2006. május 23.
Középtávon a lakossági vagyon gyarapodása, illetve az "életkockázatok" elleni állami védelem, azaz a központi nyugdíj- és egészségbiztosítás szerepének csökkenése lesz az egyik meghatározó tényező a hazai befektetési alapok piacán – állapították meg szakértők a PricewaterhouseCoopers és a Réti, Antall és Madl Ügyvédi iroda által közösen rendezett ”Befektetési Alapok Konferencián”.
További ilyen faktor lehet az összetettebb megtakarítási szolgáltatások – azaz nem csupán az egyszerű termékek – iránti kereslet emelkedése, valamint az euró-csatlakozás közeledtével a nem forintalapú konstrukciók fontosságának növekedése. A verseny szempontjából fontos, hogy melyik piaci szereplő tud előbb megjelenni egy megfelelő keménydeviza-termékkel.
Marc-Tell Madl, a Réti, Antall és Madl Ügyvédi Iroda cégtársa szerint rövidtávon a bankok a lekötött betétek rovására erősítenek majd a befektetési alapok értékesítése terén – ez a folyamat már el is kezdődött. Rövidesen megjelenhetnek a magyar piacról eddig hiányzó globális szereplők, miközben az EU-standardoktól eltérő, részben a hazai piac védelmét szolgáló jogi szabályok terén – uniós nyomásra – enyhülés következhet be.
A tavaly év végi adatok szerint több mint 1800 milliárd forint volt a befektetési alapokban felhalmozott vagyon, amelyből hozzávetőleg 1600 milliárd forintot helyeztek magyarországi értékpapírokba. Az alapok megoszlása a következő: az alapokban lévő megtakarítások 33 százaléka jut a pénzpiaci alapokra, 26 százalék a kötvényalapokra, 20 százalékot ad az ingatlanalapok részesedése, a befektetett pénz 10 százaléka a részvényalapokra, 6 százaléka a garantált alapokra, 5 százaléka pedig a vegyes alapokra.
Folyamatosan nő az úgynevezett strukturált alapok népszerűsége, amelyek részben az árutőzsdei, részben az értékpapír-piaci befektetéseket kombinálják. Ezekben az alapokban sokszor vegyítik például az aranyba, az olajba történő befektetéseket a részvénypiaci, illetve a kötvénypiaci invesztíciókkal, napjainkban ugyanis igen magasan áll mind az olaj, mind az arany világpiaci ára és ez kiegyensúlyozhatja az adott alap részvénybefektetéseinek kisebb hozamát.
Az európai országokban, így Magyarországon is visszaszorulóban van az állami gondoskodás mind a nyugdíjak, mind az egészségügy területén. A jövőben ezek megnövelhetik majd a háztartások befektetési kedvét a különböző nyugdíj-megtakarításokba, illetve az egészségpénztárakba. Ezzel együtt az európai országokban emelkedik az életszínvonal, és a háztartások vagyonuk jó részét a jövőben még inkább a különböző befektetési alapokba fektetik.
Az elkövetkező években a befektetési alapkezelőknek a mostanihoz képest szélesebb körű és alaposabb pénzügyi tanácsadást kell végezniük, hogy a kisbefektetők is jobban megismerjék és megértsék a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon már bevezetett új termékeket. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az alapok a jövőben Magyarországon is bevezessék a világpiacon már ismert új megtakarítási formákat.
Magyarország előbb-utóbb csatlakozik az eurózónához, így a kisbefektetők már nem csak forintban, hanem egyre inkább euró-befektetésekben is gondolkodhatnak. Vízkeleti Sándor, a CA IB Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója egy felmérés tanulságairól elmondta: míg Finnország befektetői az eurózónához való csatlakozás előtt nagyrészt finn márkában és hazai papírokba fektettek be, addig az eurózónához való csatlakozást követően a finn befektetők esetében a hazai és a külföldi befektetések aránya 50:50 százalékra módosult. Hosszabb távon ez a tendencia érvényesülhet Magyarországon is, vagyis ugrásszerűen megnőhet a magyar háztartások külföldi befektetésekben őrzött vagyona.
