Rendhagyó konferenciát szervezett a PricewaterhouseCoopers a magyar számvitel jövőjéről 2006. november 22-én. A konferencia célja a gazdasági teljesítmény és a pénzügyi beszámolás kapcsolatának és ezen belül a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) történő európai átállásnak a magyar gazdaságra és a magyar számvitel jövőjére gyakorolt hatásának vizsgálata volt.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy előnyös lenne a magyar gazdaság számára, ha az IFRS és a magyar számviteli szabályozás tovább közeledne egymáshoz. A résztvevők a két legneuralgikusabb pontként a lízingek és az értékpapírügyletek elszámolását említették. A Pénzügyminisztérium képviselőjének kivételével ugyancsak egyetértettek abban, hogy kívánatos lenne, ha az IFRS már a közeljövőben egyedi beszámolási szinten is választhatóvá válna.
A konferencia három tematikus részből állt:
- Az első rész a pénzügyi beszámolási rendszerek változásainak tendenciáiról adott képet.
Nagy Gábor, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke áttekintette a magyar számviteli szabályozás történetét, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar számvitel standardalkotásban kiemelt célként kell szerepelnie az eddigieknél részletesebb, s kisebb vállalkozások által is könnyen értelmezhető szabályozás kialakításának.
Barsi Éva, a PricewaterhouseCoopers cégtársa felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a pénzügyi beszámolás hangsúlyai eltolódtak a bekerülési költségtől a valós értékelés felé, ezzel elmozdulás következett be a stabil és egyenletes eredménynövekedés kimutatásától a volatilis, ingadozó eredmény-kimutatás felé is. E változás egyik fontos velejárója a magyarázó kiegészítő melléklet szerepének növekedése. Az előadó az IFRS fő előnyét abban látja, hogy egységes beszámolási nyelvet teremt az integrálódó európai piac számára. Véleménye szerint azonban az IFRS 2005. évi európai bevezetése az átállási folyamatnak csak a kezdete. Az alkalmazóknak komoly erőfeszítést kell még tenniük az új jelentési rendszer beágyazására a meglévő informatikai és jelentési rendszereikbe. Ugyancsak jelentős kihívást jelent majd a standardok globálisan konzisztens értelmezése és betartása.
Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese áttekintést adott Európai Bizottságnak az egységes európai pénzügyi piacok kialakítása érdekében kidolgozott pénzügyi szolgáltatási akciótervéről (Financial Services Action Plan - FSAP), amelynek 42 szabályozói lépéséből csak az egyik az IFRS 2005. évi néhány kivételtől eltekintve kötelező bevezetése az európai tőzsdéken jegyzett cégek számára. Mohai György egyértelműen pozitív lépésként értékelte a tőzsdei cégek IFRS-re történő átállását és felhívta a figyelmet a beszámolók felhasználhatóságát forradalmi mértékben megkönnyítő XBLR jelentési nyelv előnyire és elterjedésére.
- A konferencia második részében a standardkészítők és szabályozók fejtették ki álláspontjukat az IFRS és a magyar számviteli szabályozás kapcsolatáról.
Pankucsi Zoltán, a Pénzügyminisztérium szakmai tanácsadója az EU-tagországok az IFRS alkalmazására vonatkozó szabályozási gyakorlatát mutatta be azokon a területeken, amelyeket az IFRS kötelező tőzsdei alkalmazását előíró 1606/2002 európai direktíva nem szabályoz. Az európai országok 25%-a az IFRS alkalmazását kötelezően előírja a tőzsdén nem jegyzett társágok számára is. Az országok fele lehetővé teszi az IFRS alkalmazását a tőzsdén nem jegyzett cégek egyedi beszámolóira is. A maradék 29% - ebbe körbe tartozik Magyarország is – tiltja a nem tőzsdei cégek egyedi beszámolói esetén az IFRS alapú beszámolást. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az IFRS alkalmazása az egyedi beszámolókra jelenleg számos akadályba ütközik, és ezért a közeljövőben ennek bevezetése Magyarországon nem várható. Az akadályok közül az alábbiakat említette: általános jogi környezet (PTk, csődjog), társasági jog (saját tőke), adózás, kis- és középvállalkozások lehetőségei, a párhuzamosságok elkerülése, továbbá az a tény hogy az IFRS elvi alapú szabályozás, szemben a hazai előírásrendszerrel, amely szabályalapú.
Mérő Katalin, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének igazgatója azt hangsúlyozta, hogy felügyeleti szempontból kiemelt jelentőségű az egységes beszámolási rendszer kialakítása. Véleménye szerint ez a beszámolási rendszer Európában jelenleg csak az IFRS lehet. Az IFRS rendszer előnyeit az előadó a következőkben látja: az elvi megalapozás, amely összhangban van a kockázatalapú felügyeleti modell felé történő elmozdulással (de egyben divergenciához is vezet a sokféle értelmezési lehetőség következtében), továbbá egységes elvek alkalmazása a beszámoló-készítés során, ami a folyamatok tényleges tartalmát veszi alapul. Az előadó emlékeztetett arra, hogy az IFRS alkalmazásával együtt járó esetleges nemzeti divergencia nemzetközi szinten konvergenciát jelent. Az előadó arról is tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy az IFRS volatilitásának hátrányait egy prúdenciális szűrő rendszer bevezetésével sikerült kiküszöbölni a felügyeleti jelentési rendszerből.
Adorján Csaba, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a Magyar Számviteli Standard Előkészítő Testület tagja a magyarországi számviteli standardalkotás dilemmáit, szabályozási keretrendszerét és folyamatát tekintette át. A standard rendszer kialakítása előtt a legfontosabb, koncepcionális kérdések a következők voltak: Lehetőséget kapnak-e a „nagy” vállalkozások arra, hogy egyedi beszámolóikra is alkalmazhassák az IFRS szabályait? Lehetőséget kapnak-e a „kis” vállalkozások a leegyszerűsített adatszolgáltatásra, esetleg csak az adószámvitel alkalmazására? Lehet-e a standardalkotás célja a „közepes” vállalkozások beszámolóinak szabályozása? Milyen legyen a standardok kapcsolata a jelenlegi hatályos szabályozással? Hogyan határolható el, illetve határozható meg a kis, közepes és nagy vállalkozás?
A viták során többen az alábbi koncepciót támogatták: A fő cél az egységes számviteli gyakorlat, szakmai konszenzuson alapuló szabályrendszer kialakítása. A számviteli törvény csak az általános előírásokat, a beszámoló-készítés főbb szabályait tartalmazza. Meghatározott körben lehetőséget kell biztosítani az egyedi beszámolók IFRS szabályok szerinti összeállítására. A standardoknak a kis- és közepes vállalkozások igényeit kell kielégíteniük. A legkisebb vállalkozásokra még egyszerűbb szabályozás vonatkozzon.
A fentiekkel szemben a standardalkotást jelenleg meghatározó feltételrendszer az alábbiakban foglalható össze: A számviteli törvény az eddigi formájában és tartalmában továbbra is megmarad (bár egyes elemeinek változtatása elképzelhető). A számviteli törvény és a standardok szabályait kell alkalmazni az egyedi beszámolók összeállítása során (IFRS szabályok szerinti, vagy egyszerűsített beszámolás nem várható a jelenlegi ismeretek szerint). Az IFRS szabályai a számviteli törvény és egyéb jogszabályok keretei között vehetők figyelembe. A standardok bevezetése fokozatos, egyszerre 2-5 standard párhuzamos előkészítése történik.
- A konferencia harmadik részében a beszámoló-készítők fejtették ki álláspontjukat és az IFRS alkalmazásával kapcsolatos egyéb problémák kerültek napirendre.
A beszámoló-készítőket a konferencián a Magyar Bankszövetség delegáltjaként Köbli Gyula, az OTP ügyvezető igazgatója, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága delegáltjaként pedig Neumann Judit az EON számviteli vezetője képviselte.
Köbli Gyula egy közelmúltban lezárult tőkebevonás hatásait elemezte a magyar és IFRS szerint összeállított beszámolókra. Neumann Judit ismertette az EON-beszámoló elkészítésének gyakorlatát. Mindkét cégnek számos különböző elszámolási követelménynek kell megfelelnie, s mindkét cég számára egyszerűsítést jelenthetne, ha lehetőségük lenne IFRS szerinti beszámoló készítésére az egyedi beszámolók készítése során.
Hanák András, ügyvéd, társasági jogi szakértő a számviteli és a jogi szakma eltérő megközelítésmódját elemezte. Kitekintett a legújabb tőkepiaci instrumentumok fejlődésére és bemutatta a magyar társasági jog tőkeszabályozási koncepcióját, amely nagyon lassan követi a világpiaci tendenciákat.
Almássy Tibor, a PricewaterhouseCoopers partnere a valós értékelés során alkalmazható értékelési módszerek eltérő megközelítéseit és az értékelések során alkalmazandó szempontrendszereket és hierarchiákat ismertette. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanarra a kérdésre a kérdést feltevő és a válaszoló szempontrendszerétől függően több különböző, ám egyaránt „helyes” válasz adható.
A konferencia záróeseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa moderált.
